MAGYAR BIZTONSÁGVÉDELMI EGYESÜLET

  A Magyar Biztonságvédelmi Egyesület (MBE) az 1992-ben alakult Magyar Vállalkozói Kamara Vagyonvédelmi Tagozata jogutódja. Tagjaink jogi személyiségű biztonsági cégek, amelyek összességében lefedik a magyar biztonságvédelmi piac közel egyötödét.

  Az Egyesület szakmai érdekképviseleti jeleggel alakult, amely tevékenység az elmúlt évtizedekben jelentősen szélesedett. A vagyonvédelmi érdekképviseleti szervezetek sorában jelentőstekintéllyel és érdekérvényesítő befolyással rendelkezünk.

  Alapítói és szervezői voltunk az 1998. évben alakult Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamarának.

  Egyesületünket 2004. február 10-én bejegyezték az Országgyűlés érdekképviseleti és társadalmi szervezetek jegyzékébe, bejegyzési száma SZFO 8-11/6/2004.

  Az Országgyűlés Civil Irodája meghívására részt veszünk a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács munkájában.

   Egyesületi üléseinre előadóként a társakalmi és politikai élet jeles vezető képviselőit is meghívjuk, üléseink ezen témái fontos szerepet töltenek be a társadalmi kommunikációban.

  A Magyar Biztonságvédelmi Egyesület tagjai az egyesület céljainak végrehajtását egységesen támogatják: a célok végrehajtása keretében a MBE ellátja tagjai országos érdekképviseletét, erősíti a biztonságvédelmi vállalkozások országos jellegű szakmai tömörülését, a szakma megbecsülésének, a magas színvonalú biztonsági szolgáltatások nyújtásának és a megbízók biztonságának növelése érdekében; közreműködik az élenjáró nemzetközi tapasztalatok és az úgynevezett legjobb gyakorlat ( best practice ) megismerésében, a tulajdonvédelem és a magánnyomozás jogszabályi hátterének és etikai szabályainak fejlesztésében, támogatja a tudományos tevékenységet, lehetőségeket teremt tagjai számára szakmai programok és fejlesztések megvalósítására.

Magyar Biztonságvédelmi
Egyesület

 

ÁLLÁSFOGLALÁS

 

a Magyar Biztonságvédelmi Egyesület 2009. február 13-i ülésén napirendi pontként foglalkozott azzal a javaslattal, hogy a magánnyomozási tevékenység különüljön el az SZVMSZK szervezetétől, és önálló szakmai szervezetként, szakmai profiljának megfelelően külön szervezetbe tömörüljön.

Az Egyesület közgyűlése úgy foglalt állást, hogy

  1. a magánnyomozás törvényben szabályozott biztonsági tevékenység,

  2. a magánnyomozási tevékenység szorosan összefügg más biztonsági tevékenységgel,

  3. a tevékenység nyilvántartása a 2005. évi CXXXIII. törvényben részletesen szabályozott,

  4. a tevékenység szakmai irányítása, képzése és a résztvevők szakmai érdekképviselete az SZVMSZK szervezetén belül továbbra is indokolt.

 

Ezen indokok alapján – egyetértve a más képviseleti véleményezésekkel – nem tartja célszerűnek, és nem javasolja a magánnyomozási biztonsági tevékenység leválasztását az SZVMSZK szervezetéből.

Fontosnak tartja a magánbiztonsági tevékenységek további integrálását és a szakágak alapján történő szakmai irányítását, képzését és törvényes működésük feltételeinek segítését.

Az állásfoglalást az Egyesület megküldi a szakmai szempontból érintett szervezeteknek és  a szakmát felügyelő szakminisztériumi szerveknek.

2009. február 13.

 

                         Szécsi György
                         elnök

 

Magyar Biztonságvédelmi
Egyesület

 

a Magyar Biztonságvédelmi Egyesület 2009. február 13-i ülésén áttekintette a hazai magánbiztonsági szabályozás és működés helyzetét.

A helyzet elemzése eredményeként az Egyesület egyetért az alábbi állásfoglalás kiadásával:

                                      ÁLLÁSFOGLALÁS

 A Magyar Biztonságvédelmi Egyesület,

  1. figyelemmel a kormányzati rendészeti stratégia megalkotására irányuló IRM és Rendőrségi szándékra és munkafolyamatra,

  2. tekintettel a feddhetetlenség témájában megszületett AB határozatra,

  3. támogatva a kormányzat és az SZVMSZK egy új, úgynevezett Magánbiztonsági törvény megalkotására irányuló szándékát,

  4. üdvözölve az Európai Magánbiztonsági Ágazati Párbeszéd Bizottság, EU Magánbiztonsági Direktíva kiadására irányuló kezdeményezését,

  5. emlékeztetve a Kamarai működés reformjára tett korábbi javaslataira,

  6. egyetértve az alternatív rendfenntartás kibővítése és erősítése érdekében tett eddigi kezdeményezésekkel,

  7. hangsúlyozva az állami erőszak-monopólium helyes értelmezésén nyugvó, szektorok közötti szükséges arányú feladatmegosztás fontosságát,

 

kezdeményezi a civil biztonsági szakterület teljes körű felülvizsgálatát, annak érdekében, hogy a közbiztonság és a magánbiztonság harmonikus illesztésével erősíteni tudjuk hazánk belső biztonságát, összhangban az Európai Uniós törekvésekkel, és társadalmi-gazdasági fejlődésünk generálta belső igényekkel.

A korábbi tradicionálisnak számító „állami” feladatok egy részének megosztása a biztonságvédelmi iparággal, szükségessé teszi a kontroll struktúrák megerősítését is. E folyamat részeként értünk egyet az SZVMSZK, mint az ágazat meghatározó szereplőjének megerősítésével, feladatainak, hatáskörének és irányítási struktúrájának reformjával.

Támogatjuk az SZVMSZK elnökségének, a Rendőrség Tudományos, Technológiai és Innovációs Tanácsának, valamint a Magyar Rendészettudományi Társaság fentiekre irányuló erőfeszítéseit, és készen állunk a folyamat sikeréhez minden rendelkezésünkre álló erőforrással hozzájárulni.

Az alternatív rendfenntartás gondolatának Magánbiztonsági Törvényben történő tárgyiasulása, miközben, valamint a kapcsolódó egyéb jogszabályok a is, túlhaladottá teszi a Kamara szükségességéről, és az önálló jogi személyiségen nyugvó, az államigazgatás területi beosztásához igazodó hierarchikus szerkezetéről folytatott vitákat, megnyitva ezzel a Kamara fejlődésének új korszakát.

2009. február 13.

 

                        Szécsi György
                        elnök