A MAGYAR BIZTONSÁGVÉDELMI EGYESÜLET

 

 

 

A L A P S Z A B Á L Y A

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2013. március 22.


A Magyar Biztonságvédelmi Egyesület Taggyűlése áttekintette az alapítása óta eltelt több mint két évtized során végzett munkáját, amelynek eredményeként megállapította, hogy az Egyesület tevékenysége folyamatosan fejlődött. Ugyanakkor átalakult a szakmai érdekképviseleti rendszer, érzékelhetően fokozódik az igény az Egyesület által is célul tűzött magas szintű érdekérvényesítés iránt. E tendenciára is figyelemmel – a klubszerű működés alapelvének sérelme nélkül – szükségesnek mutatkozik a taggá válás lehetővé tétele a vállalkozások mellett a biztonságvédelem területein működő más civil szervezetek számára is. Mindezekkel összhangban igény mutatkozik a pártoló tagság intézményének bevezetésére is, amelyről a korábbi Alapszabály nem rendelkezett. A helyzetértékelés során nyomatékosan vette figyelembe továbbá a Taggyűlés, hogy az utóbbi két év folyamán megváltoztak az Egyesület működésének, tevékenyégének törvényes kereteit meghatározó alapvető jogszabályok is. Ezeket a módosulásokat az alapszabálynak is tükröznie kell, ezért a Taggyűlés a következő – új - alapszabályt alkotja.

 

Az Egyesület alapadatai, tagszervezetei és céljai

 

1.      Az Egyesület neve

Az Egyesület neve: .....................  Magyar Biztonságvédelmi Egyesület

 

Az Egyesület rövidített neve: ......  MBE

 

2.      Az Egyesület székhelye

            Az Egyesület székhelye:          1119 Budapest, Petzvál J. u. 56.

 

3.      Az Egyesület jogállása

A Magyar Biztonságvédelmi Egyesület (a továbbiakban: Egyesület) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló  2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.) alapján működő országos hatókörű civil szervezet, jogi személy.

 

4.      Tagszervezetek és tagi képviselet

4.1.   Az Egyesület rendes tagja (a továbbiakban: tag vagy tagszervezet) csak

a)      a 2005. évi CXXXIII. törvény hatálya alá eső, vagy a biztonsági szolgáltatásokhoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységet folytató (pl. oktató, tanácsadó, információvédelmi, stb.) társas vállalkozás,

b)      a biztonságvédelemmel közvetlenül összefüggő tevékenységet folytató, törvényesen működő, a Civil tv. 2. § 6. pontja szerinti civil szervezet (egyesület, alapítvány) vagy a Civil tv. 4. § (3) bek. szerinti szövetség lehet.

 

4.2.   A tagot az Egyesület választott testületeiben és a Taggyűlésen

a)      társas vállalkozás esetében a cégjegyzésre jogosult,

b)      civil szervezet esetében a Civil tv. 2. § 9. pontjában írt felelős személyként bejelentett,

c)      alapítvány esetében az alapítvány képviselője [Ptk. 74./C § (1) és (4) bek.] vagy

d)      az a) - c) pontban írtak által írásban meghatalmazott,

feddhetetlen természetes személy képviselheti.

 

5.      Az Egyesület céljai

Az Egyesület alapvető célkitűzése, hogy a biztonságvédelmi szakma és az ahhoz szorosan kapcsolódó tevékenységek legjobbjait integrálja, érdekeiket országosan képviselje. Szervezetfejlesztő tevékenységében a mennyiség helyett a minőséget részesíti előnyben. Erre figyelemmel klubszerűen működik, amelynek során elsősorban, de nem kizárólagosan a következő feladatok teljesítésére törekszik:

 

5.1.   Ellátja tagjai országos érdekképviseletét az állami, társadalmi és szakmai fórumok előtt;

 

5.2.   Szakmai kapcsolatokat létesít és tart fenn, szakmai fórum-lehetőségeket biztosít tagjai és a tagság által meghívottak részére;

 

5.3.   Erősíti a biztonságvédelmi vállalkozások országos jellegű szakmai tömörülését, a szakma megbecsülésének, a magas színvonalú biztonsági szolgáltatások nyújtásának és a megbízók biztonságának növelése érdekében;

 

5.4.   Támogatást nyújt vállalkozást folytató tagjai piacra kerüléséhez, piacon maradásához, amelynek érdekében közreműködik az élenjáró nemzetközi tapasztalatok és az úgynevezett legjobb gyakorlat (best practice) megismertetésében, a tulajdonvédelem és a magánnyomozás jogszabályi hátterének és etikai szabályainak fejlesztésében, továbbá – a Taggyűlés ilyen döntése esetén – kidolgozza és működteti a tulajdonvédelmi és magánnyomozó vállalkozások szakmai minősítési rendszerét.

 

5.5.   Támogatja a tudományos tevékenységet, lehetőségeket teremt tagjai számára szakmai programok és fejlesztések (ide értve a vállalkozásfejlesztést is) megvalósítására, kutatások végzésére, ilyen tárgykörökben kiírt pályázatokon vesz részt.

 

A tagsági viszony

 

6.      A tagsági viszony keletkezése

6.1.   Az Egyesület jelen Alapszabálya elfogadásakor tagsági viszonnyal rendelkező társas vállalkozások az egyesület tagjai, tagsági viszonyuk kezdőnapja a belépésük napja.

 

6.2.   Az Egyesület új tagja lehet a 4.1. pontban írt tevékenységet végző olyan társas vállalkozás, egyesület, alapítvány vagy szövetség, amely

a)      a 4.2. pontban írt képviselője útján – az Alapszabály 1. sz, mellékletét képező belépési nyilatkozat kitöltésével – írásban nyilatkozik arról, hogy az Egyesület tagja kíván lenni, az Egyesület Alapszabályát, illetőleg más szabályzatait ismeri és elfogadja, továbbá megfelel a Taggyűlés által meghatározott szakmai és etikai követelményeknek, amit az elnök, a főtitkár, valamint a Taggyűlés által a tagokat az Egyesületben képviselő személyek közül nyílt szavazással erre kijelölt személy(ek) ellenőrizhet(nek), továbbá

b)      az Egyesület két tagjának indoklással ellátott, a tagfelvételt felelősen támogató, írásos ajánlásával rendelkezik, vagy pártoló tagként legalább 1 éven át részt vett az Egyesület taggyűléseinek legalább 80%-án.

 

6.3.   A felvételi kérelem csak akkor teljesíthető, ha a tagjelölt szervezet maradéktalanul megfelel a 6.2. pontban írt feltételeknek.

 

6.4.   A tagságra jelentkező szervezet 4.2. pontban írt képviselője hozzászólási joggal részt vehet a Taggyűlés azon napirendi pontjának vitáján, amelyben döntenek a tagfelvételről.

 

6.5.   A tagfelvételről a Taggyűlés titkos szavazással dönt. Az új tag felvételéhez az összes tag több mint 2/3-ának támogató szavazata szükséges.

 

6.6.   Az új tag tagsági viszonya a Taggyűlés tagfelvételt kimondó határozat elfogadásának napján kezdődik.

 

6.7.   Két vagy több olyan társas vállalkozás egyesülése esetén, amelyek közül az egyik, vagy minden egyesülő vállalkozás tagja az egyesületnek, a jogutódként létrejövő, és a 4.1. pontban írt tevékenységet folytató új vállalkozás – a 6.2.a) pontban foglalt tartalommal bíró – írásbeli nyilatkozattal kérheti a tagsági viszony folytatását, megjelölve azt a személyt, aki a tagot az egyesületben képviseli. A kérelemről – amely csak a taggá válás valamely 6.2.a) pontban írt követelményének hiánya esetén utasítható el – a Taggyűlés határoz. Támogató döntés esetén a tagsági jogviszony kezdete a jogelőd vállalkozás tagsági jogviszonyának kezdőnapja; amennyiben több olyan jogelőd vállalkozás is van, amelyek korábban az Egyesület tagjai voltak, a legkorábbi tagsági viszony kezdőnapja.

 

6.8.   A 6.7. pont előírásait kell – az értelemszerű eltérésekkel – alkalmazni a nem gazdasági társaságként működő tagszervezetek, a kooperációs társaság (egyesülés), valamint a szétválással létrejött gazdasági társaságok esetében is.

 

7.      A tagsági viszony megszűnése

7.1.   A tagsági viszony megszűnik:

a)      a tag megszűnésével,

b)      a tag egyesülésével, szétválásával, kivéve a tagság folytatását eredményező – a 6.7. és a 6.8. pontban írt – eseteket;

c)      kilépéssel,

d)      a tag kizárásával,

e)      a tagsági viszony törlésével.

 

7.2.   A tag megszűnése, egyesülése, vagy szétválása esetén – a 6.7. és 6.8. pontban írt kivétellel – a tagsági viszony a tag megszűnésének, egyesülésének, vagy szétválásának napjával szűnik meg.

 

7.3.   Az Egyesület tagja – törvényes képviselőjének írásbeli nyilatkozatával – bármikor bejelentheti tagsági viszonyának megszüntetését (kilépés). A tagsági jogviszony a kilépésről szóló bejelentésnek az Egyesület székhelyén való kézbesítése napján szűnik meg.Amennyiben a nyilatkozat testületi ülésen vagy Taggyűlésen szóban hangzik el, azt jegyzőkönyvezni kell, és a tisztségviselői mandátum az ülésen tett nyilatkozat időpontjában szűnik meg.

 

7.4.   Az Elnök indokolt írásbeli határozattal a tagsági viszonyt felfüggesztheti a tagszervezet ellen indított csőd- vagy felszámolási eljárás, illetve a tagszervezettel összefüggő büntető eljárás megindulása esetén. A felfüggesztésről szóló határozatot az érintett tagnak haladéktalanul meg kell küldeni azzal, hogy ellene 15 napon belül a Taggyűléshez fellebbezhet. Az eljárás befejezése után a Taggyűlés dönt a kizárásról vagy a tagsági jogviszony fennmaradásáról.

 

A tagsági viszony felfüggesztése alatt a tag a tagságból fakadó jogait nem gyakorolhatja, és tagdíjat nem köteles fizetni. Ez idő alatt a tagsági díj meg nem fizetése miatt tagsága nem törölhető.

 

7.5.   A Taggyűlés az Intéző Bizottság, vagy legalább 5 (öt) tag javaslatára, illetőleg – a c) alpont esetében – az etikai eljárás eredményét összegző határozatban megfogalmazott kezdeményezés alapján a tagot – titkos szavazással – kizárhatja, ha a tag

a)      a tagsági feltételeknek (már) nem felel meg,

b)      az Alapszabályban foglaltakat nem tartja be, illetőleg megsértette, vagy tevékenységével az egyesület érdekeit szakmai és/vagy etikai szempontból súlyosan sérti vagy sértette;

c)      a vele szemben lefolytatott etikai eljárás eredményeképpen megállapítást nyer, hogy az eljárás alá vont tag vagy annak képviselője súlyosan vétett az egyesület etikai normái ellen.

 

A kizárásról szóló határozatban a kizárás okát tárgyszerűen részletezni kell.

 

A kizárt tag tagsági viszonya a kizárásról szóló határozat jogerőre emelkedésének napján szűnik meg.

 

7.6.   Az Elnök – akadályoztatása esetén a főtitkár – írásbeli határozattal a tagsági viszonyt törléssel megszünteti, amennyiben a tag a tagsági díját – tértivevényes írásbeli felszólítás ellenére – a felhívásban megjelölt befizetési póthatáridő leteltét követő 60 nap elteltével sem fizeti meg. A törlésről szóló határozatot az érintett tagnak haladéktalanul meg kell küldeni azzal, hogy ellene 15 napon belül a Taggyűléshez fellebbezhet. A törlés tényét a legközelebbi Taggyűlésen be kell jelenteni.

 

7.7.   A tagsági viszony megszűnését követően az elnök haladéktalanul intézkedik a tagnyilvántartás módosítására.

 

8.      A tiszteletbeli tag

8.1.   Tiszteletbeli tag lehet az, a szakmai közvélemény előtt kiemelkedő szakmai tekintélynek örvendő természetes személy, akit a Taggyűlés titkos szavazás során, az összes tag több mint 2/3-ának támogató szavazatával tiszteletbeli taggá választ.

 

8.2.   A jelen Alapszabály elfogadásakor tiszteletbeli tagsággal rendelkezők a tiszteletbeli taggá választásukról hozott határozat napjától az Egyesület tiszteletbeli tagjai.

 

8.3.   A tiszteletbeli tag nem lehet az Egyesület tagjának vagy pártoló tagjának képviselője, tisztségre nem választható, tagdíjat nem fizet, de tanácskozási joggal részt vehet az Egyesület minden rendezvényén és döntéshozatalában.

 

8.4.   A tiszteletbeli tag az olyan rendezvényen, amelynek költségeit az Egyesület csak részben finanszírozza, a rendes tagok által fizetett hozzájárulással azonos összeget fizet, amely fizetési kötelezettség alól a Taggyűlés egyszerű többségi határozattal mentesítheti.

 

8.5.   A tiszteletbeli tag tagsági viszonya megszűnik

a)      A tiszteletbeli tag halálával;

b)      Kilépéssel;

c)      Kizárással.

 

8.6.   A tiszteletbeli tag tagsági viszonyának megszűnésére, megszűntetésére, illetőleg felfüggesztésére a 7.3. - 7.5. és 7.7. pontokban írt szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

 

9.      A pártoló tag

9.1.   Pártoló tag lehet az a 4.1. pontban írtaknak megfelelő szervezet, amely a 6.2.a). pont szerinti nyilatkozattal bejelenti pártoló taggá válási szándékát és évente megfizeti a tagdíj 50%-ának megfelelő összegű vagyoni hozzájárulást. A vagyoni hozzájárulás mértéke – a pártoló tag döntése szerint – ennél magasabb is lehet.

 

9.2.   Pártoló tag lehet a tiszteletbeli taggá válás feltételeinek megfelelő – de nem tiszteletbeli tag – természetes személy is.

 

9.3.   A pártoló tagsági viszony létesítésére irányuló kérelemről a legközelebbi taggyűlés egyszerű többséggel hozott határozattal dönt.

 

9.4.   A nem természetes személy pártoló tagot az Egyesület szervei előtt és rendezvényein csak a 4.2. pontban írt feltételeknek megfelelő természetes személy képviselheti.

 

9.5.   A pártoló tag képviselője, illetőleg a természetes személy pártoló tag nem lehet az Egyesület tagjának vagy más pártoló tagnak a képviselője, az Egyesület szerveibe nem választhat és nem választható, de tanácskozási joggal részt vehet az Egyesület minden rendezvényén és döntéshozatalában. Az olyan rendezvényen, amelynek költségeit részben vagy egészben az Egyesület finanszírozza, a pártoló tag az egy résztvevő tagra számított rendezvényköltség 50%-át fizeti részvételi díjként.

 

9.6.   A pártoló tagot a 9.5 pontban írtak mellett megilletik a 10.1. d)-g) pontokban írt jogok is.

 

9.7.   A nem természetes személy pártoló tag pártoló tagsági viszonyának megszűnésére – az értelemszerű eltérésekkel – a tagsági viszony megszűnésének szabályait kell alkalmazni (7.1.-7.7. pontok). A pártoló tagsági viszony megszűnik a nem természetes személy pártoló tag taggá válásával is, a taggá válás napján.

 

9.8.   A természetes személy pártoló tag pártoló tagsági viszonyának megszűnésére – az értelemszerű eltérésekkel – a tiszteletbeli tagsági viszony megszűnésének szabályai irányadók.

 

10.  A tagok jogai és kötelességei

A tagok a 4.2. pontban meghatározott képviselőik útján gyakorolhatják azokat a jogaikat, amelyek jellegüknél fogva csak természetes személyhez köthetők, vagy csak ilyenek által gyakorolhatók.

 

10.1. Az Egyesület tagjának jogai

a)      A tagok 4.2. pontban írt képviselőjének joga van részt venni az Egyesület bármely rendezvényén, és döntéseinek meghozatalában.

b)      Bármely tag 4.2. pontban írt képviselője megválasztható az Egyesület bármely szervébe és bármely tisztségének betöltésére.

c)      Minden tagnak egy szavazati joga van.

d)      A tagok tájékoztatást kapnak az Egyesület tevékenységéről.

e)      A tagok – írásban és szóban egyaránt – jogosultak véleményüket kifejteni, javaslatokat tenni, döntéseket kezdeményezni.

f)       A tag jogosult a tagsági viszonyának tényét nyilvánosságra hozni, és céges iratain – ide értve a tag képviseletében eljáró személyek névjegyét is – feltüntetni.

g)      A tag az Egyesület szervei által hozott jog- vagy Alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt jogorvoslattal fordulhat a jelen Alapszabályban foglaltak szerint megjelölt testülethez. Ilyen jogorvoslati szabály hiányában, valamint a belső fellebbezési lehetőségek kimerítését követően a tag a sérelmezett határozat tudomására jutásától számított 30 napos jogvesztő határidőben a törvényszék előtt – a határozat végrehajtására nem halasztó hatályú – pert indíthat. Pártoló tag és tiszteletbeli tag a perindításra csak érintettsége esetén jogosult.

 

10.2. Az Egyesület tagjának, illetőleg a 4.2. pontban írt képviselőjének kötelessége

a)      Az alapszabályban foglaltakat betartása;

b)      Az általános szakmai és etikai szabályok, valamint az Egyesület etikai szabályzatában foglaltak betartása és – a tag által foglalkoztatottak körére kiterjedően – betartatása;

c)      Az Egyesület céljainak elősegítése;

d)      Választott tisztségének, valamint más megbízatásának legjobb tudása szerinti ellátása;

e)      A Taggyűlés által megállapított tagdíj határidőre történő megfizetése;

f)       A tagszervezetnek, valamint a 4.2. pont szerint kijelölt képviselőjének az Egyesületnél nyilvántartott adataiban bekövetkező változás haladéktalan bejelentése;

g)      Együttműködés az etikai eljárás lefolytatása során az eljáró személyekkel.

 

Az Egyesület szervezete

 

11.  A Taggyűlés

11.1. Az Egyesület legfőbb szerve a tagok összességéből álló Taggyűlés.

 

11.2. A Taggyűlést – a 14.6. pontban írt eset kivételével – az Elnök vezeti.

 

11.3. A Taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a)      az Alapszabály megállapítása és módosítása,

b)      az Etikai szabályzat megállapítása és módosítása,

c)      döntés – titkos szavazással – az új tagok és a pártoló tagok felvételi kérelméről, valamint a tag és a pártoló tag kizárásáról,

d)      a tiszteletbeli tag megválasztása és kizárása, titkos szavazással,

e)      a tisztségviselők (Elnök, Főtitkár, Intéző Bizottság, Számvizsgáló Bizottság) megválasztása, titkos szavazással,

f)       a tisztségviselők visszahívása titkos szavazással,

g)      az éves költségvetés és az előző évről szóló számviteli beszámoló elfogadása,

h)      a tagdíj megállapítása,

i)        az Intéző Bizottság (IB) beszámolójának elfogadása,

j)        az Egyesület más civil szervezettel való egyesülésének, vagy feloszlásának kimondása,

k)      döntés mindazon ügyben, melyet az Alapszabály a Taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal, vagy amit a Taggyűlés – kétharmados többségi határozatával – a saját hatáskörébe von.

 

11.4. A Taggyűlést évente legalább kétszer össze kell hívni. A Taggyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetve ha azt a tagok legalább egytizede – az ok és a cél megjelölésével – kéri.

 

11.5. A Taggyűlést az Elnök hívja össze, a tagoknak írásban megküldött meghívóval.

 

11.6. A Taggyűlés – figyelemmel a 11.9. és 11.10. pontokban írtakra is – akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele az írásban tartott határozathozatalban részt vesz, illetőleg a nem írásbeli határozathozatalnál jelen van. A megismételt Taggyűlés a résztvevők, illetőleg jelenlévők számától függetlenül határozatképes, amennyiben a meghívó ezt a tényt tartalmazza. Minősített többségi szavazást igénylő esetekben (pl. kétharmados többség) a Taggyűlés határozatképességéhez a tagok legalább felének részvétele, illetőleg jelenléte szükséges. Ahol az Alapszabály a határozati javaslat elfogadását a taglétszám meghatározott arányának támogató szavazatához köti (pl. tagfelvétel), ott a megismételt Taggyűlés esetében is legalább ez a létszám szükséges a határozatképességhez.

 

11.7. A Taggyűlés – ha az Alapszabály másként nem rendelkezik – egyszerű többséggel hozza határozatait.

 

11.8. Az Alapszabály, az Etikai szabályzat, valamint az írásbeli szavazás szabályainak elfogadásához és módosításához a jelenlévők legalább kétharmados többségének támogató szavazata szükséges.

 

11.9. Az Intéző Bizottság és a Számvizsgáló Bizottság testületi ülés nélkül, írásban is tarthat szavazást, amennyiben a Taggyűlés kétharmados többséggel hozott határozatával ennek külön szabályait megalkotja.

 

11.10.               Nem tartható testületi ülés nélkül (írásban) szavazás a titkos szavazást igénylő ügyekben, és akkor, ha a szavazás tárgyát képező határozati javaslat rendes ülésen történő megvitatását bármely érintett tag, illetőleg a tag 4.2. pont szerint meghatározott képviselője írásban kéri.

 

12.  Az Elnök

12.1. Az Elnök a Taggyűlés által öt éves időtartamra megválasztott, a szakmai közvélemény előtt kiemelkedő szakmai tekintélynek örvendő, a tagszervezetek 4.2. pont szerint meghatározott képviselői közül jelölt személyiség, akinek megválasztására a Taggyűlés bármely tagja javaslatot tehet.

 

12.2. Az Elnök fő feladata az Egyesület képviselete, a Taggyűlés vezetése, az Egyesület tevékenységének irányítása, az Egyesület szerveinek működtetése.

 

12.3. A Taggyűlés és az Intéző Bizottság határozatait az Elnök rögzíti, irattározza, illetőleg szükség szerint az érintettnek – a határidők pontos számítása érdekében tértivevényes küldeményben – postázza.

 

12.4. Az Elnököt akadályoztatása esetén a Főtitkár helyettesíti.

 

13.  A Főtitkár

13.1. A Főtitkárt a Taggyűlés választja meg – az elnöki tisztségre előírt feltételeknek megfelelő személyek közül – öt éves időtartamra.

 

13.2. A Főtitkár feladata az Elnök munkájának támogatása, akadályoztatása esetén helyettesítése, valamint a taggyűlési határozatok előkészítése.

14.  A Számvizsgáló Bizottság

14.1. A Taggyűlés tagjai közül Számvizsgáló bizottsági elnököt és legalább 2 fő Számvizsgáló bizottsági tagot választ, ötévi időtartamra.

 

14.2. A Számvizsgáló Bizottság évente legalább két alkalommal ülésezik, és évente legalább egyszer átfogóan ellenőrzi az Egyesület gazdálkodását.

 

14.3. A Számvizsgáló bizottság akkor határozatképes, ha a döntésben legalább 3 fő részt vesz.

 

14.4. A Számvizsgáló Bizottság feladata az Egyesület gazdálkodásának ellenőrzése és erről a Taggyűlés tájékoztatása.

 

14.5. A Számvizsgáló Bizottság tapasztalatairól szükség szerint, de legalább évente jelentést készít a Taggyűlésnek, amelyet a Bizottság elnöke terjeszt elő.

 

14.6. Amennyiben a Számvizsgáló bizottság az Egyesület gazdálkodásában bűncselekményre utaló, vagy egyébként súlyos, azonnali beavatkozást igénylő szabálytalanságot észlel, jogosult – elnöke útján – a Taggyűlés 30 napon belüli összehívására. Az ilyen Taggyűlést – figyelemmel az Elnök általános gazdálkodási felelősségére – a Számvizsgáló Bizottság elnöke vezeti.

 

14.7. A Számvizsgáló Bizottság határozatait a bizottság elnöke rögzíti és irattározza, illetőleg szükség szerint az érintettnek – a határidők pontos számítása érdekében tértivevényes küldeményben – postázza.

 

15.  Az Intéző Bizottság

15.1. A Taggyűlés az irányító, szervező tevékenység támogatása érdekében Intéző Bizottságot hozhat létre.

 

15.2. Az Intéző Bizottság (IB) az Elnökből, a Főtitkárból és a Taggyűlés által a tagok közül öt évre választott további 3 tagból álló (5 fős) testület.

 

15.3. Az IB a taggyűlések közötti időszakban irányítja az Egyesületet, megszervezi a fórumszerű szolgáltatásokat, kidolgozza a szakmai állásfoglalásokat, egyezteti és képviseli a tagszervezetek szakmai érdekeit.

 

15.4. Az IB üléseit az Elnök hívja össze és vezeti. Az IB üléseinek állandó meghívottja a Számvizsgáló Bizottság elnöke.

 

15.5. Az IB akkor határozatképes, ha a döntésben legalább 3 tagja részt veszt. Etikai ügyekben, vagy a tagsági viszony megszüntetésére, törlésére irányuló javaslat tárgyalásához legalább 4 IB tag részvétele szükséges. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt, amely tényt a jegyzőkönyvben és a határozatban rögzíteni kell.

 

15.6. Ha az Elnök által háromszor – egymás után legalább 8, és legfeljebb15 nap időközzel – összehívott IB ülés határozatképtelen, az Elnök a Taggyűlést köteles 60 napon belül összehívni az új IB megválasztására. Az ilyen Taggyűlés napirendjére kell tűzni az IB határozatképtelensége miatt elmaradt, de halasztást nem tűrő ügyekben való döntést is.

 

15.7. Az IB munkájáról és tapasztalatairól szükség szerint, de legalább évente jelentést készít a Taggyűlésnek. A jelentést az Elnök terjeszti a Taggyűlés elé.

 

15.8. A Taggyűlés az Intéző Bizottságot – a jelenlévő tagok kétharmadának szavazatával – megszűntetheti. A megszüntető határozatban intézkedni kell az Intéző Bizottság előtt folyamatban lévő ügyek más egyesületi szervhez utalásáról, vagy taggyűlési határkörbe vonásáról.

 

16.  A tisztségviselők

16.1. Az Egyesület tisztségviselői:

a)   Az Elnök,

b)  A Főtitkár,

c)   Az Intéző Bizottság tagja,

d)  A Számvizsgáló bizottság elnöke és tagjai.

 

16.2. Tisztségviselő csak az lehet, aki megfelel az egyesületek ügyintéző és képviseleti szervének tagjával szemben támasztott törvénybeli követelményeknek [Ptk. 62. § (5) bek.].

 

16.3. A tisztségviselők tisztségüket választás útján nyerik el. Megbízatásuk kezdőnapja – amennyiben az őket megválasztó szervezet másként nem rendelkezik – a megválasztás napja.

 

16.4. A választott tisztségviselői megbízatás megszűnik:

a)   A tisztségviselő halálával;

b)  Lemondással;

c)   Visszahívással;

d)  A mandátum időtartamának lejártával;

e)   A tisztségviselő által képviselt tagszervezet tagsági viszonyának megszűnése vagy felfüggesztése esetén.

 

16.5. A tisztségviselő halála esetén a tisztségviselői megbízatás a halál napjával szűnik meg.

 

16.6. A lemondás esetén a tisztségviselői megbízatás a tisztségviselő egyoldalú nyilatkozatával szűnik meg, a lemondásról szóló írásbeli nyilatkozatnak az Egyesület székhelyén való kézbesítése napjával. Amennyiben a nyilatkozat testületi ülésen vagy Taggyűlésen szóban hangzik el, azt jegyzőkönyvezni kell, és a tisztségviselői mandátum az ülésen tett nyilatkozat időpontjában szűnik meg. A lemondásról szóló nyilatkozat nem vonható vissza, de a lemondott személy – amennyiben a feltételeknek megfelel – bármely tisztségre megválasztható, ide értve azt a tisztséget is, amelyről korábban lemondott.

 

16.7. A tisztségviselőt az őt a tisztségre megválasztó testület határozatával visszahívhatja, ha megállapítást nyer, hogy a tisztségviselő

a)   Elhanyagolta tisztségéből fakadó kötelességeit;

b)  Súlyosan, és/vagy ismételten megszegte az Egyesület Alapszabályában és/vagy Etikai szabályzatában foglaltakat;

c)   Bármely okból alkalmatlanná vált a tisztségének ellátására;

d)  Ellene az őt megválasztó testület tagjainak legalább egyharmada által aláírt írásbeli, vagy a megválasztására jogosult testület ülésén legalább ilyen arányban nyílt szavazással támogatott bizalmatlansági indítványt nyújtottak be.

 

16.8. A visszahívást bármely tag, vagy egyesületi testület kezdeményezheti, a 16.7.a)-c) pontokban írt valamely konkrét ok megjelölésével.

 

16.9. Ha a tisztségviselővel kapcsolatosan olyan változás áll be, ami miatt többé nem felel meg a tisztségviselővé választáshoz megkövetelt törvényi feltételeknek, akkor a tisztségviselőt – e tényre hivatkozással – vissza kell hívni.

 

16.10. Visszahívást az Etikai bizottság, vagy az etikai eljárás lefolytatásával megbízott testület, vagy személy is kezdeményezhet, az Etikai szabályzatban foglaltak szerint.

 

16.11. Bizalmatlansági indítvány esetén az indítványt nem kell indokolni, a döntésről szóló határozatban pedig csak az indítvány tényét és a határozathozatal érvényességét igazoló tényeket kell megjelölni.

 

16.12. A visszahívott személy tisztségviselői mandátuma a visszahívásról szóló határozat jogerőre emelkedésének napjával szűnik meg.

 

16.13. A mandátum időtartamának lejártával a tisztségviselői megbízatás automatikusan megszűnik. Az elnök azonban a tisztségviselő választó Taggyűlés – 60 napon belüli – összehívására, valamint a folyamatban lévő ügyek vitelére köteles azt követően is, hogy mandátuma lejárt (ügyvezető elnök), feltéve, hogy (1) a főtitkár mandátuma is lejárt és (2) ezt megelőzően a Taggyűlés még nem választott új elnököt vagy főtitkárt. Az ügyvezető elnök döntést nem hozhat.

 

16.14. A tagszervezet tagsági viszonyának megszűnése, illetőleg felfüggesztése esetén az érintett tagszervezetet képviselő személy tisztségviselői megbízatása a tagszervezet tagsági viszonya megszűnésének, illetőleg a felfüggesztő határozat végrehajthatóvá válásának napján szűnik meg.

 

16.15. A tisztségviselőnek a megbízatása időtartama alatt tudásának legjavát adva, a vonatkozó szabályokat betartva, az Egyesület javára kell tevékenykednie.

 

16.16. A választott tisztség ellátása során, vagy az ebből fakadó feladat elmulasztása esetén a tisztségviselő természetes személy minőségében felelős. Anyagi kár okozása esetén a tisztségviselő által képviselt tagszervezet az Egyesületnek okozott kárért készfizető kezesként felel.

 

16.17. A tisztségviselő az Egyesülettől a Taggyűlés által meghatározott javadalmazást kaphat.

 

16.18. A tisztségviselő az Egyesület érdekében végzett tevékenysége közben felmerült költségeit – a vonatkozó szabályok szerint – az Egyesület felé elszámolhatja.

 

16.19. A tisztségviselő megbízatásának megszűnése esetén köteles a feladatának átadásával kapcsolatos eljárásban jóhiszeműen közreműködni. Ennek elmulasztása esetén kártérítési felelősséggel tartozik a mulasztásból eredő kárért.

 

16.20. Az Elnök kötelessége a mandátumok megszűnésének, illetőleg lejárati idejének figyelemmel kísérése, és az érintett tisztségre a választás megszervezése.

 

17.  Szakcsoportok

17.1. A Taggyűlés döntése alapján az egyesület tagjai szakcsoportokat alakíthatnak.

 

17.2. A szakcsoportok feladata fő szakmai irányonként tömöríteni a tagokat, összegyűjteni a szakmai javaslatokat, szakmailag véleményezni az Egyesülethez érkező, vagy az Egyesület által kezdeményezett anyagokat, közreműködni a tagoknak nyújtandó szolgáltatások megszervezésében.

 

17.3. A szakcsoport szervezeti felépítéséről, vezetésének rendjéről és konkrét feladatiról a szakcsoportot létrehozó határozatban kell rendelkezni.

 

A tisztségviselő-választások rendje

 

18.  Általános szabályok

18.1. A tisztségviselőket a Taggyűlés választja titkos szavazással, 5 évi időtartamra.

 

18.2. Az Elnök köteles gondoskodni a titkos szavazáshoz szükséges feltételek biztosításáról (szavazólapok, zárható urna, szavazóhelyiség, vagy –fülke, stb.).

 

18.3. Az Egyesület szervezetében egy személy egyidejűleg csak egy tisztséget tölthet be. Az Elnök és a Főtitkár azonban e tisztsége mellett az Intéző Bizottságnak is a tagja.

 

18.4. A Számvizsgáló Bizottság elnöke és tagja – e megbízatásának időtartama alatt – az Egyesület szervezetében más tisztséget semmilyen körülmények között sem tölthet be.

 

18.5. A választással elnyerhető tisztségre az jelölhető, aki megfelel a tisztség betöltéséhez szükséges törvényi, szakmai és erkölcsi, valamint a jelen Alapszabályban írt egyéb feltételeknek. Jelölési javaslatot a Taggyűlés bármely tagja tehet, beleértve az önjelölést is.

 

18.6. A tisztségre javasolt személynek – a jelölésről való szavazást megelőzően – nyilatkoznia kell, hogy a jelölést elfogadja, és megválasztása esetén az esetleg fennálló összeférhetetlenséget azonnal megszünteti (más tisztségéről lemond).

 

18.7. A javasolt személynek – a jelölésről való szavazást megelőzően – lehetőséget kell biztosítani, hogy ismertesse a tisztség elnyerése esetére vonatkozó programját, illetőleg cselekvési tervét.

 

18.8. A jelölésről való szavazást a jelölési javaslatot és a javasolt személy 18.6. pont szerint tett nyilatkozatát követően el kell rendelni. A jelölőlistára az kerül fel, akit a Taggyűlés legalább fele nyílt szavazás során a tisztségre jelöl.

 

18.9. Amennyiben a Taggyűlés több tisztség betöltéséről is dönt, akkor a jelölést és szavazást a következő sorrendben kell végrehajtani:

a)    Elnök jelölése és megválasztása,

b)  Főtitkár jelölése és megválasztása,

c)   Számvizsgáló Bizottság elnökének jelölése és megválasztása,

d)  Számvizsgáló Bizottság tagjainak jelölése és megválasztása,

e)   Intéző Bizottság 3 tagjának jelölése és megválasztása.

 

18.10. További tisztségek betöltése esetén a Taggyűlés egyszerű többséggel hozott döntésével határozza meg – a 18.9. pontban írtakat követően – a választás sorrendjét.

 

18.11. A jelölésről szóló, valamint a választást célzó szavazások előtt az Elnök ismerteti a vonatkozó szabályokat, és ellenőrzi, hogy a testület határozatképes-e, valamint hogy a szavazásban csak olyan személyek vesznek-e részt, akik a 4.2. pontban írtak szerint jogszerűen képviselik a tagszervezeteket.

 

19.  A titkos szavazás szabályai

19.1. Titkos szavazás esetén a Taggyűlés a jelölést nem kapott tagok közül 3 fős szavazatszámláló bizottságot választ, nyílt szavazással.

 

19.2. A szavazólapon a kapott jelölési szavazatok számának csökkenő sorrendjében – egyenlő szavazatot elnyertek esetén névsorban – kell a jelöltek nevét gépelve egymás alá írni.

 

19.3. Minden szavazásra jogosult egy szavazólapot kap, amelyet nem szabad egyedi azonosításra alkalmas jelzéssel ellátni, vagy bármilyen módon egyedileg azonosíthatóvá tenni.

 

19.4. A szavazólapon annak a személynek a neve után (azzal egy sorba) kell egy keresztet (+), vagy ikszet (x) írni, akire a szavazatot adni kívánják. Így kell eljárni akkor is, ha a szavazólapon csak egy személy neve szerepel.

 

19.5. A szavazás időtartamára a levezető elnök szünetet rendel el. A szünet előtt az elnök ismerteti a titkos szavazás szabályait, hangsúlyozva az érvénytelenségi okokat.

 

19.6. Érvénytelen a szavazat, ha

a)   nem az érvényes szavazólapon adták le,

b)  a szavazólapot áthúzták, eltépték,

c)   a szavazólapra a jelölteken kívül más nevet is felírtak,

d)  a szavazólapon egyedi azonosításra alkalmas jelölést helyeztek el,

e)   nem állapítható meg, hogy kire adták le a szavazatot (pl. egy név mellett sem helyezték el a megfelelő jelölést, vagy az adott szavazólappal megválaszthatónál több jelölt neve mellé is elhelyeztek jelzést, stb.).

 

19.7. A szavazás során szavazóhelyiség, illetve –fülke biztosításával, vagy más módon gondoskodni kell arról, hogy a szavazók befolyástól mentesen, igény esetén magányosan tölthessék ki a szavazólapot.

 

19.8. A szavazólapokat a szavazatszámláló bizottság által előzetesen megvizsgált, üres, és látható nyom nélkül fel nem bontható módon lezárt, átlátszatlan szavazóurnába kell bedobni. A szavazóurnát jól látható helyen kell elhelyezni.

 

19.9. A szavazás lezártával – amelynek tényét a levezető elnök közli a jelenlévőkkel – az urnát a szavazatszámláló bizottság felbontja és a szavazatokat összegzi.

 

19.10. A titkos szavazás eredményét a szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvezi, majd a bizottság egy tagja ismerteti a jelenlévőkkel.

 

19.11. A tisztséget az nyeri el, aki az érvényes szavazatok több mint 50%-át megkapta.

 

19.12. Amennyiben az első szavazás eredményeképpen egyik jelölt sem éri el a megválasztáshoz

                 szükséges többségi támogatást, a továbbiakban a 19. pontban írtak értelemszerű

                 alkalmazásával kell eljárni.

 

 

20.  A megismételt választás szabályai

20.1. A megismételt választás céljából összehívott Taggyűlésen a 18. - 19. pontban írtakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 3. szavazás során az érvényes szavazatok számától függetlenül a legtöbb érvényes szavazatot kapott jelölt nyeri el a tisztséget.

 

20.2. Amennyiben a megismételt választáson tartott 3. szavazás során a legtöbb érvényes szavazatot kapottak között holtverseny alakul ki, a Taggyűlés – a választás eredményességének érdekében – 4. szavazást, vagy sorshúzást is elrendelhet a holtversenyben érintett jelöltekre korlátozva.

 

20.3. Sorshúzás elrendelése esetén a sorshúzás szabályait a Taggyűlés előzetesen, többségi nyílt szavazással állapítja meg.

 

Az Egyesület gazdálkodása, könyvelés

 

21.  Az Egyesület gazdálkodása

21.1. Az Egyesület vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a tagdíj megfizetésén túl saját vagyonukkal nem felelnek.

 

21.2. Az Egyesület a működéséhez szükséges forrásokat a befizetett tagdíjakból és a pártoló tagok vagyoni hozzájárulásából fedezi, melynek mértékét a Taggyűlés állapítja meg.

 

21.3. Az Egyesület – Taggyűlésének döntése alapján – részt vesz szervezetfejlesztést, illetőleg a működést támogató pályázatokon. A pályázaton elnyert támogatás jog- és rendeltetésszerű felhasználásáért az Elnök felelős. A Számvizsgáló bizottság – vagy annak kijelölt tagja – jogosult a támogatás felhasználásának szabályosságát is ellenőrizni.

 

21.4. Az Egyesület éves költségvetés szerint, a vonatkozó számviteli jogszabályoknak megfelelően gazdálkodik, melyet a Taggyűlés fogad el, és végrehajtását a Számvizsgáló Bizottság ellenőrzi.

 

21.5. Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet nem folytathat. A Taggyűlés tagjainak legalább kétharmados többségével hozott határozatával e szabálytól – a vonatkozó törvények szabályozásának keretei között – eltérhet.

 

22.  Könyvelés

22.1. A könyvvezetéssel az Egyesület külső könyvelőt (megfelelő felkészültségű magánszemélyt, vagy vállalkozást) bíz meg.

 

22.2. A könyvelő kijelölése a Taggyűlés hatáskörébe tartozik.

 

22.3. A könyvelővel az Elnök tartja a munkakapcsolatot.

 

22.4. A Számvizsgáló bizottság elnöke vagy kijelölt tagja a könyvelővel konzultálhat a Számvizsgáló bizottság munkáját érintő kérdésekben. Erről az Elnököt előzetesen – halaszthatatlan ügy esetén a lehető legrövidebb időn belül utólag – tájékoztatni kell. A könyvelő nem tagadhatja meg a Számvizsgáló bizottsággal való együttműködést; az együttműködés megtagadását a könyvelővel kötött szerződésben rendkívüli felmondási okként kell szerepeltetni.

 

23.  Az Egyesület megszűnése

23.1. Az Egyesület megszűnik, ha

a)      az egyesület egy másik egyesülettel egyesül (összeolvad, beolvad),

b)      a Taggyűlés a feloszlásáról határoz,

c)      a bíróság feloszlatja,

d)      a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszűnteti vagy megállapítja megszűnését,

e)      a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti, és az Egyesületet a nyilvántartásból törlik.

 

23.2. Az Egyesületet a Taggyűlés kétharmados szavazattöbbséggel feloszlathatja, vagy más szervezetbe beolvaszthatja. A Taggyűlés e határozatának rendelkeznie kell az Egyesület vagyonának hovafordításáról.

 

Záró rendelkezések

 

24.  A jelen Alapszabály az elfogadása napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a korábbi Alapszabály és annak minden módosítása hatályát veszti.

 

 

Melléklet:

 

  1. sz. melléklet: Tagfelvételi kérelem és nyilatkozat minta

 

 

 

Budapest, 2013. március 22.

 

 

Elfogadta a Magyar Biztonságvédelmi Egyesület Taggyűlése a 2013. március 22-én megtartott ülésén.

 

 

 

 

 

………………………………….

Szécsi György

       elnök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

NYILATKOZAT

 

 

Alulírott ………………………………………………..mint a fenti cég képviselője nyilatkozom, hogy a Magyar Biztonságvédelmi Egyesület (MBE) Alapszabályát elfogadom, s egyben kérem felvételünket az egyesületbe.

 

A fenti nyilatkozatot a ……………………………………………(cég) nevében, ügyvezetői (meghatalmazott képviselő) minőségemben tettem, annak igazolására, hogy a Magyar Biztonságvédelmi Egyesület tagságának elnyeréséhez szükséges feltételeknek az általam képviselt vállalkozás megfelel. Hozzájárulok ahhoz, hogy a nyilatkozatban foglaltak valóságtartalmát az Egyesület erre kijelölt bizottsága, vagy képviselője – előzetes bejelentést, illetve időpont egyeztetést követően – ellenőrizze.

 

Tisztában vagyok a hamis nyilatkozattétel következményéveivel, így különösen azzal, hogy amennyiben bebizonyosodik, hogy e nyilatkozatban szándékos valótlan adatokat szolgáltattam, az személyem vonatkozásában a magánokirat-hamisítás vétségében való marasztalásomat, az általam képviselt cég vonatkozásában pedig még gondatlanságom beigazolódása esetében is az egyesületből való kizárást, illetve a felvételi kérelem elutasítását vonhatja maga után.

 

 

…………………………20…….év……………hónap……nap

 

 

 

 

                                                                                  ………………………………………….

                                                                                              Cégszerű aláírás

 

 

 

 

AJÁNLÓI  NYILATKOZAT

 

 

A rendelkezésünkre álló ismereteink birtokában kijelentjük, hogy a jelentkezőt alkalmasnak tartjuk a Magyar Biztonságvédelmi Egyesület tagságára.

 

 

………………………….20………év……………….hónap…..nap

 

 

 

 

 

 

Ajánlók:

 

 

 

 

1.…………………………………………..                       2. ………………………………………….